2018. december 2., vasárnap

Gomba


Gombán már megfordultunk 2013-ban, de akkor még csak a tavat jártuk körbe. Most eljött az ideje, hogy felfedezzük a települést is, a helyi természetismereti tanösvény és helytörténeti túraútvonal végigjárásával.
Parkolni a Kossuth Lajos téren lehet, mind a két templom előtt találunk megállóhelyet.

Néhány méteren belül itt találjuk a tájház épületét.


Az óvodát ezzel a cuki táblával a kapuján.


Valamint kicsit lejjebb sétálva a Bajcsy-Zsilinszky utcán itt van még az egykori Perczel-kúria szépen felújított magánkézben lévő épülete.



Visszatérve a Kossuth Lajos térre, elsétálunk a Községháza mellett.


Az épület mögött találunk egy új játszóteret, és a természetismereti tanösvényt. A hideg téli éjszakákat követően a tó már befagyott.


A teret körbesétálva a Kossuth Lajos térről átkelünk a főúton a Petőfi Sándor utcába, amelyet végigjárva a Patay József utcában találjuk magunkat. Itt érezzük igazán, hogy egy dombtetőn vagyunk, felülről nézünk végig a völgyben meghúzódó településrészen.


Itt találunk egy érdekes tájékoztató táblát múltról és jelenről.


Lesétálunk a völgybe, és nyugat felé haladva befordulunk a Vár utcába, amelynek a végén, a Várhegy löszfal oldala látható. 1858-ban tárták fel a hegy tetején található bronzkori "Pogányvár" erődítményrendszerének maradványait.


A várhegy oldalában kis ösvény vezet fel az Ibolya utcába. Innen rövid sétával, a Nefelejcs utcában találjuk a Kis-Szurdik löszmélyút bejáratát, ami a településközpont felé vezet bennünket.



A Jókai Mór utcán elsétálunk az egykori Patay kastély formás, de annál romosabb állapotú épülete előtt.



Végül visszaérkezünk a Kossuth Lajos térre. A templom mellett található a Szent Korona Emlékkő. A hagyomány szerint a településen őrizték a Szent Koronát 1849-ben egy éjszakán át, amikor a kormány Debrecenbe menekült; ennek emlékére állították 2000-ben az emlékkövet.


A Fáy András Református Általános Iskola épülete.


A református és katolikus templomok épülete egymás mellett.



Ezután a rövid, kb. 1 óra alatt bejárható körút után hazaindultunk.

2018. november 11., vasárnap

Kisszékely

Ma a Tolna megyei Kisszékely községének, és az azt körülvevő erdőknek a felfedezésére adtuk a fejünket. Parkolásra legjobb helynek a Petőfi Sándor utcában található temető előtti füves sáv bizonyult.

Kisszékelyen a Négyszögletű Kerek Erdő tanösvény részeként négy körutat alakítottak ki, amelyeket különböző színekkel jelöltek meg a könnyebb tájékozódás érdekében. Ahogy az alábbi térképen is látszik, a Kökény, Berkenye, Galagonya, és Vadkörte körútakon lehet bejárni a települést és közvetlen környezetét.

Érdemes kirándulás előtt megnézni Kisszékely 2018-as Programismertetőjét, valamint az alább is látható Tanösvény térképet.


Még ide biggyesztem a község tetszetős kis címerét is.



Miután a temető mellett parkoltunk le, mi az itt futó piros Galagonya körúton indultunk útnak.


A tanösvények mindenhol szépen ki vannak táblázva.


A piros jelzés több helyen löszmélyúton halad.


Séta közben érdemes nyitott szemmel járni! :-)


Tanösvényhez méltón helyenként információs tájékoztató táblákat helyeztek el.




Hamarosan felérünk egy dombtetőre, ahonnan némi kilátás nyílik a községre.



Körbeérvén a piros jelzésen, visszajutunk a Petőfi Sándor és Szabadság utca sarkára, ez minden tanösvény alfája és omegája.



Innen a kék színnel jelzett Kökény körúton folytatjuk a kirándulást. Utunk a Szabadság út átellenes oldalán a római katolikus templom irányába folytatódik.




A Kiss utcában ráakadtunk Lázár Ervin egykori házára.


Az emléktábla szerint 1996-tól ebben a házban pihent és alkotott Lázár Ervin és Váthy Zsuzsa.


Északra elhagyva az utolsó utcát, egy a korábbiaknál látványosabb löszmélyúton haladunk keresztül.




Ezt követően a tanösvény egy szőlőhegyre kanyarodik, utunkat bájos préshézak szegélyezik.



Utunk kivezet a Szabadság útra a Strandfürdő előtti parkhoz.


Itt térünk rá a harmadik, zöld színnel jelzett Berkenye körútra.


A Strandfürdő melletti utcán ismét besétálunk az erdőbe.


Az ösvényünk ezúttal elsőként a Vadkerti tóhoz vezet.


Majd némi emelkedő után megpillantjuk utolsó állomásunk, a kilátó faszerkezetes épületét.


Az építmény nem magas, de így is nagyszerű a kilátás a környékre!



A település az Origo 2016-os legszebb fekvésű település versenyében a 4.  helyen végzett.:-)



Végezetül a kilátótól a Zöld tanösvény jelzésen lesétálva, pont a temetőnél kötöttünk ki, ahol az autónkat hagytuk.

2018. október 22., hétfő

Bér

Az októberi hosszú hétvégénk második kirándulási helyszínének a Nógrád megyei Bér községet választottuk, részint Budapesthez való relatív közelsége (90 km, és kicsivel több, mint 1 óra ide az út), részint pedig azért, mert valami csendes, kirándulóktól mentes helyet kerestünk. A másik tippünk Zebegény lett volna, de ott -felkapott hely lévén- ilyenkor nagy tömeg szokott lenni. Szóval Béren már jártunk egyszer 2016 -ban, de akkor nem kirándultunk a környező hegyekben, most eljött az alkalom.

Parkolni a Szent István parknál, a Polgármesteri hivatallal szemben a Petőfi úton lehet. Maga a park nem nagy, igazából csak egy Szent István szobor van benne. :-)



Pár lépésnyire innen készítettek egy 1956-os emlékparkot is.


A település minden szegletében tele volt ültetve rózsabokrokkal. Nagyon szép látvány az utakat, parkokat övező rózsa áradat!


Ugyanitt találjuk meg az egyházi jellegű Mária-kertet, amelyben játszótér, faragott állatfigurák, piknikezőhely és pihenőpadok fogadják az erre látogatókat.


Az 56-os emlékmű mellett fut a Cserhát sétány, ezen kezdtük meg a körutunkat.


A sétány a Bér-patakon keresztül átvisz a Kossuth utcára.


Hangulatos helyi házacska az út mellett:


Néhány kakas pihenget az egyik fa alatt:


A Kossuth utcát követve hamarosan megérkezünk a Mihályfi Ernő térre, ahol a pincék feletti dombon látható a helyi templom.


A templom dombot jobbról megkerülve megyünk tovább az utcán, amely hamarosan egy földútba megy át, elhagyva a községet. A kék jelzést és a Kőtár feliratú kőtömböket követve kiérünk egy mezőre, ahol balra hegynek felfelé fordulunk. 


A szép őszies napsütésben gyönyörködünk a szemközt lévő színes domboldalban.


Jó 20 perces kaptató után megérkezünk a kőtárhoz. Utunk nem telt unalmasan, mert találkoztunk egy kedves házaspárral, akik három unokájukkal együtt vágtak neki a helyi andezitoszlopok megkeresésének. A kis cserfes 6 éves Zita sok vidámságot szolgáltatott az út során. :-)


Na ezért hívják kőtárnak a helyet:


A látványhoz még kicsit feljebb kellett menni, az út mellett látni egy kiterjedtebb andezit-ömlést a hegy oldalában.


Na és itt a fő látványosság, az andezit-oszlopok szép ívelt vonalai.


A hegy tetejéről szép kilátás nyílik a környező vidékre.


Távolban látszik az Andezit hotel és a mellette lévő mező. Ezen a helyen jártunk még 2016-ban.




Nem akartunk a hegyről ugyanazon az úton visszamenni, ezért a zöld jelzésen továbbhaladva, majd egy jelöletlen úton a temető felől értünk vissza Bérre. Az út nagyon csendes volt, jól ki lehetett élvezni a természet közelségét, viszont jelöletlen út lévén nem minden szakaszán volt komfortos a közlekedés. A Kossuth utcába bekanyarodva ez a cukin feldíszített házikó akadt utunkba.


Visszafelé menet utunk a templom mellett vezetett el.


Majd a templomtól a másik irányból, ezúttal a jobb oldali völgyben lefutó kis utacskán  sétáltunk vissza az autónk felé.


Bér község nagyon szép, és nagyon hangulatos. Csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy egyszer ellátogasson ide. Alább látható az általunk bejárt 7 km-es útvonal.