Bakonybél

Már medvehagyma szezon van, és tudtuk, hogy az egyik lelőhely a Bakony. Korán reggel indultunk otthonról, és 9 után már az Odvaskő Hotel előtt kialakított parkolóban voltunk. Innen indulnak a turistajelzések mindenfelé.

A Gerence-patak feletti hídon átkelve a kék kereszt jelzésen indultunk el.

A pataknak elég nagy most a vízhozama.

Hóvirágok szegélyezték a partot.

Hamarosan elérkezünk a Vörös János-sédi pihenőhöz. Itt továbbra is a kék kereszten haladunk tovább Hubertlak felé.

Az egykori vasút nyomai még láthatók.

Kb. 2 km után egy fa törzsén a hivatásos vadász emlékhely van jelölve. Ezt követve, jelzetlen úton, hamarosan elérkezünk a bakonyi Gyilkos-tóhoz.

A Gyilkos-tó másik oldalán található az emlékhely, végig ki van táblázva az útirány.

Mivel így kimaradt Hubertlak, kisétáltunk a betonútra, és elindultunk visszafelé Hubertlakra.

Egy elágazásnál táblák vannak kirakva, mi merre található. Besétálunk az úton Hubertlakra. Útközben a forrás mellett is elhaladunk.

Hubertlaki vadászház - sajnos bemenni nem tudtunk, mert egy kutya igen hangosan megugatott, így jobbnak láttuk az úton visszaindulni a Gyilkos-tó felé.

Az út során sok primulát és más szép virágot láttunk.

A betonútról már nem sétáltunk vissza a tóhoz, hanem haladtunk tovább. Majd nemsokára egy szélesebb, jelöletlen úton besétáltunk az erdőbe. Addig sétáltunk, míg egy vasúti híd pilléréhez nem értünk. Átsétáltunk közötte, és a másik oldalán már a piros háromszög volt.

Itt a fákon ki van táblázva, merre található a Witt Lajos kilátóhely.

Elég kanyargós az út a kilátóhelyig, de megéri.

A kilátás:

A kilátónál a piros háromszög jelzés véget ér, viszont egy széles, jól járható, jelöletlen út megy tovább, mely később becsatlakozik a piros sávba. Mielőtt belefutna, az erdőben néhány helyen összefüggő medvehagyma "telepek" találhatók.

Áttértünk a piros sáv jelzésre a vadetetőnél.

A piros jelzés nem volt túl jó választás, mivel elég keskeny ösvényke, és sok helyen rádőltek a fák A pirossal párhuzamosan egy széles műút fut, később arra tértünk rá. A műúton a Vörös János-sédi pihenőt érjük el, majd a kék kereszten visszasétálunk a parkolóhoz. 

Sajnos medvehagyma lelőhely nem sok helyen volt az út során...

És az útvonal:

Bodajk Gaja-völgy

Gyönyörű szép, napsütéses nőnapra ébredtünk, így elhatároztuk, hogy irány kirándulni. A Gaja-völgyet szemeltük ki.

Parkolni a település főterén, a városháza melletti ingyenes nagy parkolóban lehet.

Itt található a zarándoktemplom is.

A főtérről indulunk a kálváriára, a piros kereszt jelzésen. Hamar fel lehet érni.

A kálváriától folytatjuk utunkat a piros kereszten, hamarosan megérkezünk a szoborparkhoz.

Itt fel lehet sétálni a mögötte található kis dombra, ahonnan szép a kilátás a településre, a kálváriára.
A Csókakői vár is látszik a távolban, a hegyoldalon.

Lemegyünk újra a szoborparkba, majd onnan a piros sáv jelzésen megyünk tovább. Hamarosan egy kapuhoz érkezünk, ezen keresztül az erdőbe megyünk. A kapu után nem sokkal található az Alba-Regia forrás, melyet nemrég újítottak fel uniós forrásokból. Sajnos a víz nem iható.

Innen a kék kereszt jelzésen megyünk tovább, majd pár száz méter után belefutunk a piros kereszbe. Ezen felsétálunk a Vasutas pihenőhöz, ahonnan a környező erdőre, és az alattunk kanyargó Gaja-patakra láthatunk rá.

A piros kereszten visszasétálunk az elágazáshoz, és a kék kereszten megyünk tovább. Nemsokára egy hídhoz érünk, és a mellette fekvő Ádám-Éva fához. 2014 előtt ez a fa volt a híd, majd lecserélték.

A kék sávon bandukolunk tovább. A patakot néhány híd szeli át.

Hamarosan egy tóhoz érkezünk, mely mellett szép tisztás található, játszótérrel.

A tótól visszasétálunk az Ádám-Éva fához, onnan pedig a kék-piros sávon megyünk észak felé, a patak vonulatát követve.

A Varjúvárnál (itt is lehet parkolni) a jelzés egy kanyart ír le, majd felfele indul, ahonnan szép a kilátás a környező sziklákra.

Balinka települést is lehet innen látni.

Hamarosan egy kapuhoz érkezünk, ahol elválik a piros és a kék sáv. Mi a kék sávon megyünk tovább.

Az út az egykori sífelvonó mellett halad, innen már nincs messze a település.

Mielőtt visszasétálnánk a parkolóhoz, még megnézzük az egykori Tófürdőt a városháza mögött.

A medencében aranyhalak élnek.:-) A víz pedig buborékol.

Innen látni a zarándok templomot és mögötte a kálváriát.

Innen visszasétálunk a parkolóba.

És az útvonal, pinkkel jelölve.