Az októberi hosszú hétvégénk második kirándulási helyszínének a Nógrád megyei Bér községet választottuk, részint Budapesthez való relatív közelsége (90 km, és kicsivel több, mint 1 óra ide az út), részint pedig azért, mert valami csendes, kirándulóktól mentes helyet kerestünk. A másik tippünk Zebegény lett volna, de ott -felkapott hely lévén- ilyenkor nagy tömeg szokott lenni. Szóval Béren már jártunk egyszer 2016 -ban, de akkor nem kirándultunk a környező hegyekben, most eljött az alkalom.
Parkolni a Szent István parknál, a Polgármesteri hivatallal szemben a Petőfi úton lehet. Maga a park nem nagy, igazából csak egy Szent István szobor van benne. :-)
Pár lépésnyire innen készítettek egy 1956-os emlékparkot is.
A település minden szegletében tele volt ültetve rózsabokrokkal. Nagyon szép látvány az utakat, parkokat övező rózsa áradat!
Ugyanitt találjuk meg az egyházi jellegű Mária-kertet, amelyben játszótér, faragott állatfigurák, piknikezőhely és pihenőpadok fogadják az erre látogatókat.
Az 56-os emlékmű mellett fut a Cserhát sétány, ezen kezdtük meg a körutunkat.
A sétány a Bér-patakon keresztül átvisz a Kossuth utcára.
Hangulatos helyi házacska az út mellett:
Néhány kakas pihenget az egyik fa alatt:
A Kossuth utcát követve hamarosan megérkezünk a Mihályfi Ernő térre, ahol a pincék feletti dombon látható a helyi templom.
A templom dombot jobbról megkerülve megyünk tovább az utcán, amely hamarosan egy földútba megy át, elhagyva a községet. A kék jelzést és a Kőtár feliratú kőtömböket követve kiérünk egy mezőre, ahol balra hegynek felfelé fordulunk.
A szép őszies napsütésben gyönyörködünk a szemközt lévő színes domboldalban.
Jó 20 perces kaptató után megérkezünk a kőtárhoz. Utunk nem telt unalmasan, mert találkoztunk egy kedves házaspárral, akik három unokájukkal együtt vágtak neki a helyi andezitoszlopok megkeresésének. A kis cserfes 6 éves Zita sok vidámságot szolgáltatott az út során. :-)
Na ezért hívják kőtárnak a helyet:
A látványhoz még kicsit feljebb kellett menni, az út mellett látni egy kiterjedtebb andezit-ömlést a hegy oldalában.
Na és itt a fő látványosság, az andezit-oszlopok szép ívelt vonalai.
A hegy tetejéről szép kilátás nyílik a környező vidékre.
Távolban látszik az Andezit hotel és a mellette lévő mező. Ezen a helyen jártunk még 2016-ban.
Nem akartunk a hegyről ugyanazon az úton visszamenni, ezért a zöld jelzésen továbbhaladva, majd egy jelöletlen úton a temető felől értünk vissza Bérre. Az út nagyon csendes volt, jól ki lehetett élvezni a természet közelségét, viszont jelöletlen út lévén nem minden szakaszán volt komfortos a közlekedés. A Kossuth utcába bekanyarodva ez a cukin feldíszített házikó akadt utunkba.
Visszafelé menet utunk a templom mellett vezetett el.
Majd a templomtól a másik irányból, ezúttal a jobb oldali völgyben lefutó kis utacskán sétáltunk vissza az autónk felé.
Bér község nagyon szép, és nagyon hangulatos. Csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy egyszer ellátogasson ide. Alább látható az általunk bejárt 7 km-es útvonal.
