2017. december 30., szombat

Galgahévíz

Idei utolsó kirándulásunk helyszínének egy Budapesttől 50 km -re fekvő községet, Galgahévízet választottuk. A következőkben megmutatjuk miért.

Mi a Kodály Zoltán Művelődési Ház parkolójában álltunk meg (a József Attila utcából nyílik), onnan kezdtük meg 8 km-es kirándulásunkat a  kék kereszt jelzésen.

A művelődési házzal szemben található az 1956-os forradalom menekültjeinek emlékműve “Szívet cseréljen, aki hazát cserél” felirattal.


A kék jelzést a főút mellett Hévízgyörk felé követve, 100 méterrel arrébb található az 1995-ben kialakított Kegyeleti park.




A kegyeleti parkkal átellenes oldalon, a Béke utcán folytatjuk utunkat a Hévízi víztározó felé.


Mielőtt elérnénk a víztározót a kék jelzés balkéz felé bemegy az erdőbe, és a Sósi-patakon átkelve a Milleniumi emlékmű felé veszi az irányt.


Rövidke hegymenet után a dombtetőn megpillantjuk az emlékművet.





A dombtetőről szép kilátás nyílik a környező vidékre.




A dombról a kék jelzést követve meredekebb utacska visz tovább a völgybe a víztározó felé.


A tározó sarkánál a halőrház fogadja az erre látogatót.


Nagyon szép a tó a napfényben. :-)





A tó mellett folytatjuk az utunkat a kék jelzésen.


Innen már jó kilátás nyílik következő állomásunkra, az Ökofalura.


A víztározót megkerülve hamarosan megérkeztünk az 1992-ben alapított ökofaluba. "A galgahévízi eltér a többi magyarországi ökofalutól, mert itt nem egy kihalt falut élesztettek újjá, hanem egy teljesen új települést hoztak létre. Egy lépésről lépésre megtervezett nagyrészt önellátó, a nagy rendszerektől független közösséget terveztek meg az alapítók. Az itt található házak kizárólag olyan helyi és bontott építőanyagokból készülnek, mint a szalmabála, a vályogtégla, a fa vagy a nádtető." (forrás: greenfo.hu) Bár az ég beborult mire ideértünk, de néhány képben megmutatjuk milyennek láttuk ezt a nagyon csendes kis falucskát.




















Az ökofalu körbejárása után kezdetben a kék négyzet, majd utána a ma már megjárt kék kereszt jelzésen tértünk vissza a településre. A Fő út és a József Attila utca kereszteződésében még találtunk egy kis ivókutat, ami látszólag nagy érdeklődésre tart számot a helyi lakosok körében. Ez lett a legutolsó fotónk, ezt követően hazaindultunk.


Itt láthatjátok térképen a bejárt utat (8 km).


2017. december 26., kedd

Súr és Csatka

Súr község akkor került fel nálunk a megnézendő települések listájára, amikor 2016-ban Magyarország legszebb fekvésű falvának választották az Origó olvasói. Pár hónapja aztán ismét hallatott magáról, amikor 2017 augusztusában átadták a Lombkorona-sétányt, és az erdei pihenőparkot. Az előzetes információk arra engedtek következtetni, hogy a község lakóinak és vezetőinek nagyon fontos a lakóhelyük folyamatos fejlesztése, és a rá irányuló figyelem fenntartása, ezért ezen a szép december 26.-i karácsonyi napon útra keltünk felfedezni a Bakonyalja ezen gyöngyszemének, Súrnak a szépségeit.

Az autóval érkezők a Polgármesteri hivatal előtt találnak kiépített parkolóhelyeket, vagy akár a közelben lévő Arany János iskola parkolójában is megállhatnak.

A település központja mindenképpen a Szabadság tér, amelynek sarkán ott áll a szépen fehérlő evangélikus termplom.


A templom tornyának északi homlokzatán 12 különböző meretű harangocskákra lehetünk figyelmesek, amelyek harangjátékot játszanak napi 8 alkalommal (8:00, 10:00, 12:30, 14:45, 16:00, 18:00, 20:00, 21:00 órakor).


A templom előtt található egy 8 méter magas, kocsányostölgyből készített faragott oszlop, az Életfa, amely kultikus múltunknak, szellemi életünknek állít emléket a kihelyezett leírás szerint.


Az evangélikus templom, és az Arany János iskola közötti területen egy kis park található, amelyet játékos módon ünnepi díszbe öltöztettek a helyiek.












A Szabadság teret tekinthetjük az összes helyi túraút kiindulóhelyének, mint az alábbi képen is látszik, választási lehetőség akad bőven. :-)


Az útjelző tábla melett (és pesze az összes látványosságnál is) egy térkép található, amelyen szép áttekinthető módon látjuk a település érdekességeit, és ami alapján eldönthetjük mi érdekel minket, és azt merre találjuk.


Mi elsőként a már említett Lombkorona-sétány és erdei pihenőpark felé vettük az irány. Már az első megtett méterek után látszott, hogy a tájékozódás errefelé nem lesz nehéz, mert minden elágazáshoz kihelyeztek útjelzőket az erre látogatóknak.


 A Deák Ferenc utcán felsétálva a Hársfa utcában egy játszótérre lettünk figyelmesek a Pipi-téren. :-D


A játszótér után az út a szőlőstelkek alatt haladt tovább.


Innen már jobb kilátás nyílik a környező dombokra, és a községre.


Hamarosan megérkeztünk a Lombkorona-sétányhoz, mely bár nem hosszú, de a kisebbeknek így is jó kikapcsolódást jelent.


Nem hagyhattuk ki, ezt nekünk is ki kellett próbálni. :-) A sétány végében található még egy drótköteles csúszópálya, és jó néhány asztal is, ahol akár pihenni, akár ebédelni lehet.




Innen az erdei sétautat, és a kirakott jelzéseket követve jutottunk el az erdészházig.


Az erdészháztól visszasétáltunk a Deák Ferenc utca tetejéhez, majd az Akai utcát és a piros jelzést keleti irányba követve a Horgásztó felé folytattuk az utunkat. A tó szépen karban van tartva, kellemes hely egy kis megpihenésre.


Itt a tó melett halad el a Mária jelzés, a kalandorok akár hosszabb kirándulást is bevállalhatnak.


A tótól mi visszasétáltunk a Szabadság térre, és elmentünk megkeresni a katolikus templomot, amely nem messze, a Zenedomb utcában található.




A Petőfi Sándor, és Zenedomb utcák kereszteződésénél a buszmegállóban leltük meg a napórát.




Vele szemben látható a helyi kultúrház.


Nem mehettünk el szó nélkül a helyi buszmegállók felszerelése, és díszítése mellett sem. :-D




Kötkező úticélnak a csatkai Szentkutat néztük ki. A Szabadság tértől akár gyalog is meg lehet tenni ezt a távolságot oda-vissza kb. 2 - 2,5 óra alatt, de mivel még sötétedés előtt haza akartunk érni, mi a kényelmesebb megoldást választottuk, és autóval 15 perc alatt átgurultunk a Szentkút bejáratához, amely a Szentkút utca végénél található. Parkolni a domb tetején, egy füves területen lehet.




Ilyen furcsa feliratot még nem láttunk. :-)


Nem messze a parkolótól találjuk a Kálvária domb tetejét.


Innen a stációk között vezet le az út a templomhoz, és a Szentkúthoz.


Eredetileg a Pálos szerzetesek építették kolostoruk mellé a különleges alaprajzú- és felépítésű templomot a XIV. században és az Irgalmasság Anyjáról nevezték el.


A mai kápolnát a Szentkút közelében, báró Fiáth Ferencné építtette 1862-ben a török időkben elpusztult kápolna helyére, a költségekhez a környék lakossága is bőkezűen hozzájárult.






1962-ben a veszprémi püspökség elismerte zarándokhelynek, és engedélyezte a búcsújárásokat.


Minden év szeptember 8.-án (Kisboldogasszony ünnepén) van itt a búcsújárás.


A Szentkút vize nem iható, állítólag a lábfájás gyógyítására használják.


Végül beszúrom ide még egyszer a környék térképét: