Az előző napok szeszélyes időjárását követően vasárnap délelőttre ismét szép időt jósoltak az ország nagy részére, persze azzal a kiegészítéssel, hogy délutántól a megerősödő szél dél, dél-nyugat felől újabb felhőket szállít hazánk fölé. Több se kellett, szombat este nekiültünk, és elkezdtünk keresgélni valami látnivalót észak, észak-keleti irányba. Hamar ráakadtunk Pásztóra, aminek a víztározójánál korábban már jártunk, viszont akkor nem néztük meg se a Hasznosi várromot, se pedig magát Pásztó városát. Több se kellett, vasárnap reggel egy rövidke, 3 km-es útitervvel felvértezve kocsiba ültünk, és meg sem álltunk a település Hasznos városrészéig.
A parkolást nem mondanám magától értetődőnek, mi a temető tőszomszédságában, az Alkotmány út 197.-es szám alatt lévő orvosi rendelő épülete előtt tudtunk leparkolni. Innen a temető melletti utcán felsétálva, azt megkerülve tértünk rá egy kis jelöletlen útra, amely hamarosan becsatlakozott a zöld jelzésbe. Meglepetésünkre az utat szinte végig hóréteg borította.
Egy kisebb emelkedő után hamar kilátás nyílt a környék hegyeire.
Az esti fagynak köszönhetően még a napsütötte szélvédett helyeken sem volt sár, a tócsákat pedig vastagabb jéghártya borította.
Rövidke sétát követően a dombtetőn, 383 méter tengerszint feletti magasságban az erdő fái között előbukkantak a várrom magányosan meredező falai.
A XIV. században épült vár mára már elég romos állapotban van, nem látszik rajta túl sok karbantartás. A felsővár falai így néznek ki:
Viszont a lényeg, amiért mi is itt vagyunk, hogy nagyszerű kilátás nyílik innen a víztározóra, és a közeli hegyekre.
Az alsóvár falán még egy zászló is lobog.
Célunkat elérve a zöld jelzésen visszaindultunk a városba. A visszaútról kilátás Pásztóra:
Itt látható az általunk megtett rövidke útvonal:
A kocsihoz visszaérkezve utunk Pásztó belvárosába, a Múzeum térre vezetett. Parkolni gyakorlatilag az összes ide vezető utcában lehet, szép számmal alakítottak ki parkolóhelyet a környéken. A tér sarkán a Palóc út tájékoztató tábláját olvashatja az ide látogató.
Majd elénk tornyosul a Szent Lőrinc Pléániatemplom szép fehér épülete.
A templom oldalában Zsigmond király szobra látható.
A Múzeum téren bőven akad látnivaló, a templom tőszomszédságában látható az Oskolamester háza. Az épület érdekessége, hogy három darab gabonatartó volt a padlójába mélyítve, amiről egészen 1978-ig senki sem tudott. Ezek a vermek igazi régészeti szenzációval szolgáltak: a 15-16. századi háztartás szinte teljes eszközkészlete előkerült belőlük. Feltehetőleg a törökök 1551-es közeledtének hírére az iskolamester is távozni kényszerült, és a visszatérés reményében rejtette a gödrökbe értékeit, melyeket azután gondosan letapasztott. A 16. század második felében új lakók jöttek a házba és újjáépítették a felégetett épületet, de a vermeket nem fedezték fel.
Az oskolamester háza mellett két helyiségből álló kőépület, és három égetőkemence maradványait tárta fel az ásatás 1986-ban. A kemencék környékéről üvegszerű salakok, zöld üvegrögök és üvegmassza került elő, amelyek korát a 12 század elejére teszik. A pásztói üveghuta keletkezési idejét tekintve is az egyik legrégibb Közép-Kelet Európában.
Itt található még a helytörténeti múzeum épülete, mely régen kolostorként funkcionált.
Végül, de nem utolsó sorban a Múzeum tér másik sarkában találjuk a volt ciszterci kolostor maradványait (középkori romkert). Az eredeti épületeket a 11. sz. végén, a 12. sz. elején emelték. Itt avatták fel 2000. augusztus 10-én a város millenniumi emléknapján a „Szent István felajánlja koronáját Szűz Máriának” című bronz szoborcsoportot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése