Az októberi hosszú hétvégénk első kirándulása Vértessomlóra vezetett. Amikor Budapestről elindultunk ott még javában esett az eső, de Budaörstől kezdődően minél nyugatabbra jöttünk, annál jobb lett az idő, olyannyira, hogy itt már néha a nap is kikandikált a felhőcsomók mögül.
A temető mellett lehet parkolni, innen indul a Somló-hegyi kilátóra vezető gyalogút is.
Az út végtelenül egyszerű, csak a piros háromszög jelzést kell követni egészen a hegytetőig.
Ahol akár egy szemernyi bizonytalanság is felmerülhetne, oda még táblákat is kiraktak, mutatván a helyes irányt.
A terep egyáltalán nem megerőltető, és nagyon hamar fel is értünk a kilátóhoz.
Nem állítanám, hogy a kilátás túl izgalmas lenne. Kerestem, de nem találtam a tájban olyan elemet, amelyért kifejezetten érdemes lenne ezt a kilátót felkeresni. Persze nem tagadom, a képeim sem lettek valami jók. :-(
A kilátótól visszasétáltunk a településre azon az úton, amelyen felmentünk. Ha már úgyis ilyen hamar megjártuk a kilátót, körbenéztünk a településen is. A temető alatt, a Rákóczi Ferenc utcán besétálva eljuthatunk a Kálvária-hegyre és a Sarlós Boldogasszony templomhoz. A szépen lekövezett gyalogút mellett már látszanak a stációk oszlopai.
A templomhoz vezető út bejárata.
Itt pedig a templom épülete látható. Bemenni sajnos nem tudtunk, mert nem volt nyitva.
Végezetül a Dózsa György utca felé visszasétáltunk az autónkhoz. Rövid kirándulás volt, nem is túlontúl tartalmas, de mindketten úgy ítéltük meg, hogy mára elég lesz ennyi is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése