2017. november 11., szombat

Galgamácsa

A Természetjáró weboldalán olvastunk róla, hogy Galgamácsán idén felszenteltek egy újonnan épített körkápolnát. A leírás és a képek alapján gondoltunk egyet, és felkerekedtünk személyesen is megnézni a Budapesttől 50 km -re fekvő kis települést, és az említett kápolnát.

Autónkkal a temető előtt parkoltunk le, ahonnan bár gyönyörű kilátás nyílik a községre, de ha csak a kápolna meglátogatása a cél, akkor ennél sokkal jobb választás, mind a helyi posta előtt való parkolás a Posta utcában, vagy az óvodánál, a Vasút utca végén.


A temetőtől az Egresi utcán lesétálva a település központjába értünk, ahol egy szép park fogadott minket a Vasút és Posta utca sarkánál.





Kicsit tovább sétálva a vasút felé, az óvoda előtt fotóztuk az alábbi faragott szobrot.


A vasútállomásnál nem túl egyértelmű, hogy merre is visz tovább az út, itt át kell kelni a síneken, és egy kis ösvényen, a mezőn át lehet továbbhaladni. Távolban a helyi Szent Kereszt felmagasztalása templom tornya látszik.


A Galga patakon egy kis függőhőd vezet keresztül.


Átérve a település túlfelére, a Kiskút utcán végigsétálva egy nagyobb útra, a Kossuth Lajos utcára jutunk. Jobbra fordulva haladunk tovább ezen a nagyobb úton, de szerencsére nem kell rajta sokat sétálni, mert 50 méter múlva balról becsatlakozik az a földút, amely a kápolnához vezet. Itt már végre tábla is jelzi, hogy jó felé haladunk. Már induláskor sejtettük, hogy ezt a napot nem fogjuk száraz lábbal megúszni, hát ezen a szakaszon ez ténylegesen beigazolódott, az előző napok esőzései nyomán ez a szántó melletti út csak úgy cuppogott a sártól. A túloldon a domboldalban viszont már barátságosan mosolyog a kápolna szép fehér kerek épülete.


A szántó végén újabb tábla jelzi, hogy közel már a cél.


Bár időközben kissé beborult, de végre megérkeztünk a kápolnához. Nézzük meg alaposan. :-)


A kapu felett rovásírásos felirat látható.


Így fogadja a látogatókat a kapuból fotózva.


A túloldalról, a bejárat felől pedig így fest. Nagyon szép lett!


Kukkantsunk be az ajtón, és nézzük meg ezt a gyöngyszemet! Szerencsére nyitva találjuk! :-)







Szép volt, nem? :-) A kápolna előtti padon kicsit elidőzünk, élvezve a kilátást, majd indulunk tovább.


A térképet elnézegetve arra az elhatározásra jutottunk, hogy az egyik jelöletlen úton elsétálunk még a Rózsakúti vadászkastélyhoz, és onnan a kék jelzésen haladva térünk majd vissza a lakott területre. Hát, utólag visszanézve nem ez volt a nap legjobb döntése! Bár az utunk kissé sáros volt, de a táj szépsége kárpótolt minket mindezért.


A mezőről visszatekintve még látható a kápolna épülete.


Némi séta után megérkeztünk a vadászkastély környékére, ahol egy tanya állta utunkat. Tanácstalanul nézegettük merre lehetne megkerülni, de sehol nem látszott út, csak szántó, kerítés és erdő. Gondoltuk segítséget kérünk a tanyán dolgozó emberektől, hogy merre tudnánk eljutni a térképen jelölt (és nem mellesleg 50 méteren belül található) vadászkastélyhoz, illetve a kék jelzésre, de a segítőkészségük kimerült abban, hogy forduljunk vissza, és menjünk el arra amerről jöttünk. Többszöri próbálkozás után beláttuk, hogy tőlük ennél többre nem számíthatunk, így visszaindultunk arra, amerről jöttünk.


Alább látható az általunk megtett útvonal a térképen. Mind a hely, mind a kápolna nagyon szép, javasoljuk a megtekintését, de ne feledjétek, hogy ha a kápolnától még kirándulni szeretnétek, semmiképpen se a Rózsakúti vadászkastély felé vegyétek az irányt!

1 megjegyzés:

  1. Fantasztikusak a fotók! Mind a szöveg, mind a képek alkalmasak arra, hogy az ember lánya és fia is útra keljen és megnézze a vidéket!

    VálaszTörlés